A felperes 1.200.000.-Ft sérelemdíj megfizetése iránt terjesztett elő keresetet az alperessel szemben a vele 2014. május 22-én munkavégzés közben történt üzemi baleset miatt, amely nála egészségromlást, jogsérelmet idézett elő. A felperes tárgyaláson a kereseti kérelem jogalapját módosította akként, hogy a munkavégzés során kialakult foglalkozási megbetegedésre való tekintettel kérte az alperest sérelemdíj megfizetésére kötelezni.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-Egészségügyi Főosztálya felperes egészségügyi állapotáról azt a véleményt hozta, hogy a felperes munkakörében a vállövet, nyaki gerincet érő megterhelést, mely előzmények nélküli, a felperes akut megbetegedésének kialakulásában érdemben szerepet játszhatott.
Lelet
(itt a cikkben csak a lényegesebb elemek)
2014.05.23. Traumatológia: Bal felső végtagba sugárzó lapockafájdalom miatti vizsgálat. Dg.: M7910 Izomfájdalom.
2014.05.24. Ideggyógyászat: Dg.: M5310 Cervicobrachialgia l.s.
2014.05.25. Nyaki gerinc CT vél.: A nyaki corpusok magassága, a C-gerinc íve megtartott. A kissé laposabb V. korongnál bal oldalon kiszakadt porckorongsérv látható, a durazsák és a kilépő gyök kifejezetten komprimált, a foramen kitöltött. Jelentősebb spondylosis, vagy kisízületi degeneratio nem ábrázolódik. A gerinccsatorna norm. tág, spinalis térfoglalás nem mutatható ki. Bal oldali túlsúlyú, rupturált C.V. discus hernia.
2014.05.26. Idegsebészet: Pareticus tünetek miatt műtéti megoldás. C.V. discectomia, C.V-VI. CeSpace cage fixatio. Dg.: M5010 hernia disci C.V. rupt. l.s., M5310 Cervicobrachialgia l.s., M5090 Discopathia cerv., G8320 Paresis m. bicipitis et m. deltoid, l.s.
2014.05.27. Nyaki gerinc rtg.: C.V-VI. korongban discectomia, cage jó helyzetű.
2014.06.28. Ideggyógyászat: Bal felső végtag fájdalma, elgyengülése, derékfájdalom, bal láb zsibbadása miatti vizsgálat. C és L gerinc CT vél.: discus hernia egyik vizsgált korongsíkban sem azonosítható. Acut neurosebészeti teendő nem indokolt. Tünetei hátterében ortopédiai ok ill. szomatizáció felmerül.
2014.09.17. Idegsebészet: Dg.: M7500 A váll adhaesiv capsulitise. Th.: válltorna, UH, lézerkezelés ball vállra.
2014.11.03-11.14. Reumatológia: Komplex fizioth., infúzió és infiltratio. Dg.: M9610 Postlaminectomiás syndroma, G2430 Spasticus torticollis, F4540 Állandó szomatoform fájdalom zavar, Z9880 St. p. op. pp. herniam disci C.V.
2016.06.02. Ideggyógyászat: Dg.: St. p. op. pp. hernia disci C.V. l.s., Chr. fájdalom syndroma.
2016.06.21-tól Pszichiátriai gondozás: Munkáltatója hozzáállását nehezményezte miután sérülését munkahelyi balesetként nem akarták elismerni. Elhúzódó jogi eljárás folyamatban Dg.: F4320 Alkalmazkodási zavarok, F4100 Pánik zavar, F4180.Egyéb meghatározott szorongásos zavar, M5010 Nyaki porckorong rendellenesség radiculopathiával.
2019. 02.19. NNK MFF – A megbetegedés „A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei” diagnózissal, D13 kódszámon foglalkozási megbetegedésként elfogadva
A kirendelő kérdéseire adott válaszok
1. Nyilatkozzon a szakértő arra, hogy a felperes által állított - de alperes által el nem ismert - sérüléseit, a kiszakadt nyaki gerincsérvet, amely miatt műtétre szorult a felperes, mechanizmus (földön fekvő beteg ágyba emelése) okozta-e, okozhatta-e?
Igen, egyértelműen okozhatta.
A szakirodalomban közismert, sokrétűen kutatott és bizonyított tény, hogy a kézi tehermozgatás a gerinc megbetegedéseit okozhatja. A hajlott derékkal történő emelés, a kényszertartásban végzett munka az izmok, ínak, valamint a csigolyák közötti porckorongok sérüléséhez vezethetnek. A károsító hatás lehet krónikus, hosszan tartó folyamatok eredménye, valamint lehet pillanatnyi, hirtelen bekövetkező egészségkárosodás „rossz mozdulat” következménye. Mind a nemzetközi egészségügyi szervezetek előírásai, mind az európai, mind pedig a magyar harmonizált jogszabályok1 kiemelten kezelik a hátsérüléssel járó tevékenységek esetén szükséges kockázatértékelési folyamatot.
Az ápolói munka egyértelműen a hátsérülés kockázatával járó munkakörök közé tartozik. Egy nemrégiben megjelent kutatásban2, melyben ápolókat hasonlítottak össze adminisztratív területen dolgozókkal, megállapították, hogy a
nyaki régióban szignifikánsabban többször jelentkezik fájdalom a munka során az ápolóknál.
Amikor radiológiai elváltozásokat vizsgáltak (tehát nem szubjektív panaszokat) azt találták, hogy az ápolóknál 209 traumás esemény fordult elő, míg az egyetemi dolgozóknál 6.
Az ápolók körében 3x gyakrabban alakult ki porckorongsérv, mint az adminisztratív területen dolgozóknál.
Egy másik kutatás azt vizsgálta, hogy milyen gyakran és mely területen jelentkezik mozgásszervi fájdalom az ápolói munka során3. A nyak az egyik kiemelt területnek mutatkozott, ugyanis az ápolók 78,9%-a jelzett nyaki fájdalmat. Ez nem meglepő, hiszen az olyan tevékenységek, mint a betegek mozgatása, forgatása, ágyneműcsere, mosdatás, átemelés, öltöztetés mind az ágy mellől történik, ekkor az ápoló hajlított derékkel erőt fejt ki. Ilyen esetekben sérülés is előfordulhat, valamint a fájdalom kialakulása is mutatja, hogy a nyaki szakaszon nem optimális erőhatások érik a testet.
2. Ez a kiszakadt gerincsérv a felperes orvosi iratainak tudatában és elfogadva azt, hogy állítása szerint nem volt korábban, a sérülést megelőzően panasza, baleseti vagy traumás, vagy milyen eredetű? Mitől keletkezhetett?
A rendelkezésre álló orvosi iratok, valamint a periratokban foglaltak alapján a sérülés feltételezhetően munka közben, 2014. 05.22-23-i éjszakai műszak során, betegemelési feladat közben, hirtelen erőbehatásra keletkezett. Semmilyen egyéb olyan kiváltó tényező nem lelhető fel az anamnézisben és az iratokban, amely porckorongsérvhez vezetett.
Emelés során a karok-vállak-lapockacsont-gerinc melletti izmok-csigolyák-porckorongok „útvonalon” terjednek az erőhatások. Az erőkifejtés közben a csontok egymáshoz képest elmozdulnak, ezt a mozgást és azok irányát az ízületek és ínak szabályozzák, korlátozzák.
A gerinc csigolyatestek között porckorongok találhatóak, amelyek egy külső kötőszövetes és egy belső, zselés anyagból állnak. Szerepük rendkívül fontos, mivel a gerinc rugalmasságát és mozgását biztosítják, elnyelik a rezgéseket, tompítják az erőbehatásokat. A rajtuk fellépő erők testhelyzettől függően tízszeres nagyságrendben változhatnak, azaz igen nagy igénybevételnek vannak kitéve.
A fenti képen (Forrás: Országos Gerincgyógyászati Központ honlapja) látható a porckorongsérv kialakulása. A szomszédos csigolyák a beteg emelése közben egymáshoz képest elmozdultak, ez a porckorongot összenyomta, amely által a belső zselészerű anyag kijutott a kötőszövetes burkon kívülre. Bedomborodott bal oldalon, és nyomni kezdte a gerincvelő burkát, valamint a gerincvelőből kilépő idegeket.
Orvosi szempontból a fenti mechanizmus esetén a „baleseti”, „traumás”, „hirtelen fellépő” szinonimák, mind ugyanazt jelentik, azaz rövid idő alatt, akut módon, fizikai erők hatására történő egészségkárosodás.
3. Milyen mechanizmus okozta a kialakult helyzetet?
A 2. kérdésben megválaszolva.
4. Lehet-e hosszabb ideig teljesen panasz és tünetmentes egy nyaki gerincsérv, mielőtt kiszakad?
Elképzelhető, igen. Noha ennek átlagos időtartama (hosszú vagy rövid időszak) alapvetően traumatológiai és neurológiai szakkérdés, maga a jelenség a mindennapi alapellátó orvosi gyakorlatban (háziorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos) is megfigyelhető. Számos esetben az ismert porckorongsérves beteg hosszabb ideig tünet- és panaszmentes, ezek az időszakok akár évekig eltarthatnak. A gerinc melletti izmok edzésével képesek vagyunk csökkenteni a gerincet érő erőket, ez sokat számít mind a porckorongsérv megelőzésében, mind pedig a gerinc degeneratív megbetegedése esetén a panaszok mérséklésében.
Ugyanakkor a kiszakadt porckorongsérvnek nem előfeltétele egy akár éveken át tartó panaszmentes előboltosulási folyamat, a porckorongsérv egy adott időpillanatban, egészséges porckorongon is kialakulhat megfelelő erőhatások következményeként.
5. Okozhat-e kifejezetten nyaki gerincsérvet beteg emelése földről vagy beteg átültetése kerekesszékből az igazságügyi szakértői intézet 12. számú módszertani levelének ismeretében?
Igen, okozhat. Az emelés főleg a nyakat, vállat, valamint a derekat veszi igénybe.4
A 12. számú módszertani levél alapján
A porckorong-sérvesedések traumás eredete akkor állapítható meg, ha
a) a baleset alkalmával érvényre jutó behatás alkalmas a porckorongsérv létrehozására,
b) a baleset után a sérülést szenvedett személy munkája azonnali abbahagyására kényszerül (az akut discus-herniációk hirtelenül lépnek fel a traumát követően és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak),
c) vagy azonnal vagy a fájdalom fokozódása miatt napokon belül orvosi kezelés válik szükségessé,
d) az orvosi vizsgálatok bizonyítják a discus-hernia fennállását és azt, hogy a sérültnek megelőzően gerinc-megbetegedése nem volt.
A felsorolt kritériumok megvalósultsága esetén megállapítható, hogy a porckorongsérvesedés - valamennyi következményével együtt - a balesettel közvetlen oki összefüggésben áll.
A kiváltó trauma igen különböző lehet, néha jelentéktelen traumák okozhatják (elcsúszás, székről történő leesés stb..), de a kórkép többnyire nagyobb súlyú tárgyak emeléséhez csatlakozik.
A fentiek alapján szakértői bizonyossággal állítható, hogy mivel a felsorolt kritériumok a Felperes esetében mind megvalósultak, a porckorongsérvesedés - valamennyi következményével együtt – traumás eredetű.
A Felperes nyaki porckorongsérvének kialakulása ok-okozati kapcsolatban van a munkahelyi megterheléssel, a betegemeléssel, ezt mind a perben előadottak, mind a trauma feltételezett mechanizmusa, mind a kórlefolyás alátámaszt, valamint nincs arra utaló jel, hogy a Felperesnek bármilyen egyéb gerincbetegsége lett volna a trauma előtt.
6. Amennyiben a földön fekvő beteg felemelése történik, betegemelő használata elkerülhetővé teszi-e a sérülést?
Igen, a betegemelő eszköz arra való, hogy használatával gépi erővel történjen az emelés. Ugyanakkor a beteg mozgatása kézi erővel szükséges lehet ekkor is ahhoz, hogy a hevedereket, rögzítő elemeket a beteg alá tudják helyezni. Ily módon magát az emelést nem kell kézi erővel végezni, de mind előtte, mind pedig utána szükséges lehet a beteg mozgatása.
7. A sérülés előtt hosszabb ideig (2-3 évig) végzett ápolói munka- melynek során a gondozottak mozgatását is végezte- nyaki gerincsérvességet szakértői bizonyossággal okozhat-e?
Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a Felperes esetében krónikus folyamatok okozták-e a megbetegedést, amely 2-3 év alatt alakult ki, erre nem lehet szakértői bizonyossággal válaszolni, mivel ekkor sem panasza nem volt, sem képalkotó vizsgálat, sem más diagnosztikai vizsgálat nem történt. A sérülést követő diagnosztizálás során a CT vizsgálat semmilyen olyan elváltozást nem írt le, amely arra utalna, hogy a felperesnél megindult volna a gerinc degeneratív elváltozása. A Felperes sérülése akut traumás eredetű, nem krónikus folyamatok következménye.
Összefoglalóan
A Felperes traumás nyaki porckorong-sérülésénél a kiváltó ok pontosan azonosítható, a kockázat a munkakörben ismert, tudományosan alátámasztott. A sérülés a 12. számú módszertani levélben foglaltak figyelembevételével traumás eredetűnek minősül. A leírtak alapján a mechanizmus alkalmas volt a sérülés okozására, azaz az ok-okozati kapcsolat a munkaköri feladatokkal (betegemelés, betegmozgatás) egyértelműen fennáll. Az erre feljogosított hatóság, a Kormányhivatal, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály a Felperes nyaki porckorongsérvét foglalkozási megbetegedésként elfogadta és bejegyezte. Ezen minősítéssel egyetértek, véleményem szerint is a munkaköri feladatok okozták a felperes megbetegedését.
Tanulság
Az ápolói munka közepesen nehéz fizikai munka, ezért porckorongbetegség, főleg frissen, fiatal korban kialakultan mindenképp bejelentendő!
Nem biztos, hogy egy porckorongsérv azonnal panaszt okoz. Lehet, hogy csak néhány nap után jelenik meg tünet.
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
Flavia D’Agostin, Corrado Negro: Symptoms and Musculoskeletal Diseases in Hospital Nurses and in a Group of University Employees: a Cross Sectional Study (International Journal of Occupational Safety and Ergnomics Volume 23, 2017 - Issue 2)
Sevim Celik, PhD; Nurten Tasdemir, PhD, Ayse Oksuzoglu, BSN, Elif Dirimese, PhD; Sema Kocaslı, PhD: Critical-Care Nurses’ Pain Experiences and the Prognostic Factors (Dimensions of Critical Care Nursing Vol. 37 / No. 1 January/February 2018)
Ungváry György, Morvai Veronika: Munkaegészségtan (Medicina Könyvkiadó, Budapest 2010. 723. o.)