Mint azt jól tudjuk, 100%-ban nem lehet kiküszübölni munkavédelmi intézkedésekkel (kollektív, egyéni védelem, munkaszervezés, stb.) egy munkakörben fennálló kockázatot, kizárólag akkor, ha megszüntetjük a kiváltó veszélyt.
Nos, milyen veszélyek lehetnek az autógyártásban? Gyakorlatilag minden, ami létezik, talán a csak a biológiai veszélyek nem jellemzőek, de van ott minden: zaj, rezgés, kényszertesthelyzet, vegyi anyagok, sugárzás (nem ionizáló), felsorolni sem könnyű.
Nos, a Xiaomi megoldotta
Épített egy autógyárat, ahol 1 perc 16 másodpercenként születik egy új autó. Közben a dolgozók sem fáradnak el, ugyanis 20 fő dolgozik a gyárban, a többi 700 munkás: robot.
Érdemes megnézni a videót:
Ez a legtökéletesebb megoldás a munkavállalók egészségének megőrzésére.
Tulajdonképpen az ipari forradalom óta napról-napra egyre több területen váltják ki gépek a fizikai munkát, és a tudomány jelenlegi fejlettségi szintjén azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag nincs olyan fizikai munka, amelyet ne lehetne pusztán gépekkel végeztetni.
Akkor miért nem tesszük?
Ennek több oka is lehet, valószínűleg mindegyik szerepet játszik benne:
1. Költségek és befektetések:
A gépek fejlesztése és beszerzése nagy befektetéseket igényel, és a beruházás nem minden területen térülne meg belátható időn belül.
A munkaerő olcsóbb lehet egyes országokban, mint a gépek beszerzése és üzemeltetése, így az emberek foglalkoztatása gazdaságilag még mindig sokkal jobban megéri
2. Munkaerőpiaci és szociális megfontolások:
A munkaerőpiaci változások és a munkaerőpiacon kialakult hagyományok, szokások nehezítik a gépek bevezetését. (Elég csak arra gondolni, hogy a konfliskocsisok akkora pánikba kerültek az autók megjelenésekor, mint most a taxisok az Ubertől vagy épp az önvezető autóktól. Van ez így, hogy egy szakma eltűnik.)
Munkaerőhiány esetén az emberek foglalkoztatása inkább preferált lehet, hogy megőrizzük a munkaerőpiaci stabilitást. A magas munkanélküliség rendkívül nagy terhet ró a társadalomra sok szempontból.
3. Technológiai kihívások és korlátok:
Az adott munkafolyamatok gépekkel történő automatizálása vagy robotizálása technikailag nehéz lehet. Például a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás, finom mozgások és érzékelés, vagy emberi döntések szükségessége a munka során.
Bizonyos munkák emberi képességeket és rugalmasságot igényelnek, amelyeket a gépek nem tudnak teljes mértékben helyettesíteni.
4. Munkahelyvédelem és politikai döntések:
Vannak olyan politikai és szociális tényezők is, amelyek a munkahelyek megőrzését és a munkaerő védelmét helyezik előtérbe. Ezért vannak olyan politikai és jogszabályi intézkedések, amelyek a gépesítés lassítására vagy korlátozására ösztönzik a munkaadókat.
5. Kulturális és társadalmi tényezők:
Vannak olyan munkakultúrák és hagyományok, amelyekben az emberi munka értéke hangsúlyosabb, és a sorozatgyártást alacsonyabb szintűnek gondolják, erre lehet példa a japán kardmesterek tevékenysége.
Az emberek által végzett munka értékelése és presztízse is szerepet játszhat. Egyes munkakörökben az emberek fontosnak tartják a fizikai jelenlétüket és a kézi munkát, ez jellemző minden kisipari gyártó tevékenységre, kiemelten, ha művészeti értékkel is párosul, mint pl. kerámia-porcelán-üveggyártás.
6. Kapacitás kihasználása és munkaerőtartalék:
Az egyes gazdaságokban lehet, hogy van akkora munkaerőtartalék, ami miatt nincs szükség a gépek bevezetésére, vagy az kifejezetten káros lenne.
Az emberek fizikai munkája lehet egyfajta tartalék, amelyet akkor hasznosítunk, amikor szükség van rá, mivel gyorsítja a munkát. Sokszor egyszerűbb valamit lefirkantani egy fecnire, mint elővenni a gépet, megnyitni az appot, begépelni, ami eszünkbe jutott.
Egyszóval nem kell még temetnünk a fizikai munkát, de üdvös lenne, ha olyan munkakörökben, amelyek kifejezetten veszélyesek lehetnek, kiváltanánk az emberi tevékenységet gépivel. Mert egy gép bármikor pótolható, de az adott személy és annak egészsége soha.
Ez egy nagyon okos és hasznos írás, köszönöm!